HTML

Ernyőblog

Botcsinálta kezdő siklóernyős szenvedelmei..

Linkblog

Egy kis dombra..

2011.10.25. 14:20 :: Sparhelt

Sétálunk, sétálunk egy kis dombra.. Szombaton gyönyörű idő volt. Gyakran nézegettem a szomszéd háza tetején lévő zászlót, ami tökéletesen jelezte a beígért keleti szelet. Úgy volt, hogy éppen ezért másnap Vácdukára megyünk kisdombozni. Vácduka több előnyös tulajdonsággal bír, többek között azzal is, hogy olyankor repülhető, amikor Gödöllőn keresztirányú szél fúj, illetve hozzánk jó közel van, nem kell sokat autózni. Ráadásul szombatra mondtak esőt és vasárnapra napsütést és szemmel láthatólag szombaton sütött a nap, így gondoltam, hogy vasárnapra ígyebbül lesz. Ehhez képest vasárnapra megjött a szombatra beígért eső, és bár a szél megmaradt, de az eső miatt semmi nem lett  a repülésből. De legalább tudtam helyette kertet művelni..

2 komment

Címkék: blog sport siklóernyő

Októberi repülés

2011.10.19. 14:37 :: Sparhelt

Szerencsére a hétvégén újra nyílott lehetőségem egy kis röpködésre. A repülőtérre, vasárnapra meghirdetett alkalmon meglepetésre jó sokan megjelentek ami azon fájó felismerésre adott lehetőséget, hogy itt bizony sorállás lesz. A szél keresztirányú volt, keletről fújt, így a pálya mellől indultunk és már repülés közben fordultunk rá a pályatengellyel párhuzamos útra. Meglehetősen hideg volt, de az új overallom bevált (Eddig csak korizni voltam benne.) viszont a nyári kesztyű hidegnek bizonyult és síálarc is jól jött volna. Kettőt sikerült repülnöm és mivel egyre többen jöttek és az idő inkább a kezdőbbeknek kedvezett, el is pakoltam és inkább a csörlősautót vezettem, ezzel szerezve jópontokat magamnak. Az első felszállásról videót is készítettem, másodjára azt hiszem kétszer kapcsoltam be a kamerát. (Így kikapcsoltam.) Az első olyan felvétel, ahol a kamera többé kevésbé jól áll, és végre értékelhető képeket készített. A repülés során végrehajtottam egy egész jól sikerült féloldalas csukódás gyakorlatot is, de ebből semmi nem látszik, mert botor módon annyira el voltam foglalva az iránytartással, hogy nem néztem rá a kupolára, pedig illő lett volna..

komment

Címkék: blog sport kamera siklóernyő csörlés

Folyamatos csörlés

2011.10.06. 13:58 :: Sparhelt

Hétfőn szabadságon voltam. Délelőtt otthoni tennivalóim szólítottak el a munkától, délután meghirdetett csörlés volt a repülőtéren, ezért nem tartottam érdemesnek bemenni és újra elkérezkedni, így eleve szabadságot kértem arra a napra. Már kettőre kiértem a tetthelyre. Meglepetésemre mások is voltak, újra volt Bigyó, ráadásul egész előrehaladott állapotban tartott az összeszerelése. A srácokkal beszéltünk a lépcsőzetes csörlésről, mint megvalósított intézményről, amikor fix csörlővel húznak fel nagyon magasra. A pálya végén az ernyős megfordul, de nem old le és visszahúzza a kötelet a pálya kezdetéig és újra folytatják a csörlést, amíg meg nem unják. Nemsokára Peti és pár tandemutas is felbukkant és kezdődött az üzem. Újra elsőnek tesztelhettem le az eget és mivel nem ígérkezett magasnak a húzás, így azt mondta, hogy a pálya végén ne oldjak le, hanem menjek ki oldalra az erdő fölé és ívben kanyarodjak vissza és húznak majd tovább. Furcsa, hogy éppen előtte beszéltünk erről és most rögtön ki is próbálhattam, hogy milyen érzés.
 

 

A kamera a sisakomon majdnem jó irányba áll, csak kicsit lefelé és bal oldalra áll, ezért a kicsit furcsa nézőpont.

komment

Címkék: blog siklóernyő csörlés

Kamera újra

2011.10.04. 10:11 :: Sparhelt

Megint volt egy futott kör kamera ügyben. Már majdnem sikerült megfelelő pozícióba állítani a műszert, de vannak még hibák. A probléma alapvetően az, hogy a függőleges látószög viszonylag kicsi, így pár fok is számít. Eddig jobbára olyan képeket készítettem, ahol vagy az ég látszik, vagy a talaj. A mostani képek már szinte egészen jók, de még mindig lefelé áll az optika és nem teljesen azt látja amit én. A tépőzáras felerősítés következményeképp hajlamos berezegni a szembeszéltől és a szélzajjal is valamit kellene tenni, mert nagyon durva így. Jó hallgatni a felvételen a varió csipogását, de néha teljesen síron túlivá válik a hanghatás. Azt hiszem kellene egy normális sisak is, minden itt kezdődik el.
 

komment

Címkék: blog toshiba kamera siklóernyő

Csütörtök

2011.09.23. 16:36 :: Sparhelt

Ha csütörtök, akkor csörlés! Egészséges hozzáállás, bárcsak minden hétre jutna egy ilyen alkalom - kiegyeznék vele. Aznap jött az értesítés, hogy Gödöllőn repülési lehetőség lesz. Reggel még azt hittem, hogy munka után hazamegyek locsolni, de délelőtt már tudtam, hogy inkább, ha lehet, repülnék. Így eljöttem egy kicsit előbb és odahaza végre sikerült úgy összepakolni a dolgaim, hogy ne hagyjak otthon semmit. A reptéren mérsékelt érdeklődés mellett gyülekeztünk. A szél is mérsékelt volt, a kifutó végén lévő buló majdnem vízszintesen állt. Nehezen akaródzott elindulni, a többiek még kezdőbbek voltak, úgyhogy rám hárult a próbarepülés felelőssége. Középről húztak egy félpályányit és kb 170 méteren oldhattam le. Pontos számot nem tudok mondani, mert a nagy eszemmel a variót nem kapcsoltam be, így csak a leoldás után nyílott erre lehetőségem. A magassági szél nem volt olyan erős mint az elmúlt alkalommal, így széllel szemben volt vízszintes sebességem, nem álltam egyhelyben. Viszont cserébe nem is tartott, stabil 1-1,6-os süllyedés volt végig. Középre szálltam vissza - rögtön meg is kaptam, hogy miért nem mentem el a pálya végére, mert onnan egyből fel tudtak volna húzni. Bevillant, hogy állok a pálya végén harci díszben, majd gyalogolhatok vissza szégyenszemre ernyőstül egy fél kifutónyit. Igyekszem inkább biztonságit játszani, így végül a csörlősautó vitt el a starthelyre. Aztán sikerült egy szép magasat húzniuk, épp a plafonig. Gondoltam, hogy idő lenne a B gyakorlatok húzgálására, de végül inkább csak repültem egy kicsit, nyugisan. A kamera nálam volt, de ahogy múltkor az eget, most a talajt sikerült filmezni. Egyszer csak sikerül majd ez is..
 

komment

Címkék: blog siklóernyő csörlés

Bigyó felszáll

2011.09.22. 13:17 :: Sparhelt

Mivel régen volt az oldalon videó, így gondoltam teszek be egyet. Használhatót, a saját repülésemről egyelőre nem sikerült készítenem, így álljon itt másé, igaz ezt legalább én vettem fel. Az eszköznek nem tudom mi a neve, mert első ránézésre azt hihetné az ember, hogy sárkányrepülő, de inkább egy marha nagy szárnyra hasonlít inkább, mint sárkányrepülőre. Érdekes lehet egy ilyen holmit háton felvinni a hegyre..

komment

Kamera project

2011.09.20. 08:59 :: Sparhelt

Ímhol látható a kamerám és a számára házilag készült tok:

A tok anyaga zöld filc, a zárása tépőzárral lett megoldva, ahogy a felerősítése is. A tépőzár meglepően erősnek bizonyult erre a feladatra, bár mivel nem bízok benne teljesen, így biztonsági rögzítésről is gondoskodtam. Erre szolgál a tok egyik sarkán lévő lyuk, itt lehet kidugni a kamera biztonsági fülébe fűzött zsinór végén lévő csatot.

A Felcsatolásra felkészített kamera látható. A tok nem látható hátán van a tépőzár, a fül szolgál az eszköz rögzítésére a tokban, helyet hagyva a filmezés elindítására illetve megállítására. (Utólag derült ki, hogy óvatosnak kell lenni a behelyezéssel, mert könnyű bármelyik gombot megnyomni véletlenül és a kamera ekkor üzemmódot válthat így a remélt filmből lehet, hogy semmi sem lesz.)

A sisakom, rajta a kamera biztonsági rögzítéséhez szükséges zsinórzattal. Ez egy egyszerű nyakba akasztós telefontartó nyaki része a csat ellendarabjával. Mellette a régi kamera akkupakkjának felerősítésére szolgáló tépőzár. Először arra gondoltam, hogy a biztonsági zsinórt a nyakamba fogom tenni, de nagyon megbonyolította a sisak fel- és levételét, úgyhogy inkább a sisakra tettem. Az az erő, ami átszakítja a sisak egy bordáját, hogy letépje a kamerát, a fejem sem fogja békében hagyni, úgyhogy akkor már szinte mindegy is.

A képen a becsatolt és oldalra rögzített kamera látható. Először kételkedtem, hogy a tépőzár elbírja-e a terhelést, de nem volt vele gond. Ami inkább problémát okozott és okoz most is, az a helyes szögbeállítás. Nagyon nehéz eltalálni, hogy ne csak az eget, vagy csak a földet vegye. Ahogy megfigyeltem, a sisakom használat közben hajlamos kicsit hátracsúszni, vagy esetleg a fejtartásom változik meg repülés közben, de a beállított kamera, noha fixen ül a helyén, mégis más látószöget produkál, mint ahogy vártam. Ezzel még játszani kell, hogy a megfelelő beállítást megtalálhassam.

A legújabb kísérletem. Itt a kamerát az akkupakk rögzítő tépőzárra tettem fel, így az hátrafelé néz. Cserébe a vízszintes látószöge függüleges lett, így a képbe nagyon sok minden belefér, viszont a kép tengelye kilencven fokkal elfordult. Ebből vagy az következik, hogy le kellene vágni belőle, hogy élvezhető kép lehessen, vagy el kellene fordítani a monitort vagy a nézők fejét, hogy élvezni is tudják. Ráadásul ugye mivel hátrafelé néz, eleve érdekes a látvány is. Bár így egyből működött a dolog, mégsem hiszem, hogy rendszeresen így fogom használni.

komment

Címkék: blog toshiba kamera siklóernyő camera csörlés mounting

Nagy repülés

2011.09.16. 11:12 :: Sparhelt

Tegnap előre bejelentett csörlés hirdettek Gödöllőn. A szél erősnek tűnt, de nem repülhetetlenül. A kezdeti pár emberhez újabbak csapódtak idővel és mire rászántam magam az indulásra, már szép számmal gyülekeztek az emberek - igaz, jobbára csak kezdők. (Jó tudni azt, hogy vannak nálam kezdőbbek is!) Az oktatómtól felszállási engedélyt kaptam, így első repülőként alkalmam nyílt arra, hogy kitapogassam mások előtt az eget. Vittem magammal kamerát is, de a variót sajnos otthon hagytam - pedig utólag nézve jól jött volna, mert jó tudni, mi hány méter. A befúvás összeborzolta a kiterített ernyőm, amikor már hozzá voltam kötve a csörlősautóhoz és amikor a többiek kiborzolták, a szél álló helyzetből elemelt a földtől és már azelőtt repültem, hogy az autó elindult volna. Kicsit rögös úton, de állandóan emelkedtem és a pálya végén olyan magasan voltam, ahol eddig még alig. A szél fenn is erős volt, dobált is kissé, és alig valamivel volt kevesebb, mint a vízszintes sebességem, így gyakorlatilag egyhelyben álltam. volt alkalom a nézelődésre! Nem akartam nagyon hátrasodródni és az erdő mögül kilométereket gyalogolni, így módjával fordulóztam csak. Viszont magasságot veszíteni nem nagyon akart az ernyő. Próbálkoztam fülcsukással és egy bátortalan B-Stall-al is, de ahogy szembeálltam a széllel, visszaemelt újra magasba, elvéve az addig elért süllyedést. Mivel nem volt nálam varió, féltem, hogy túl magasan vagyok - azt hiszem akkor jutott eszembe az, hogy vajon hogyan fogok lejutni. Szinte tetszőleges időt fent tudtam volna maradni - Peti azt mondta, hogy valószínűleg hullámrepülhettem - erre utalt a látott felhőkép is - ami persze nekem nem mondott semmit (egyelőre). Kitartó munkával több mint 20 perc repülés után leküzdöttem magam a földre. Másodjára repülve a szél már jelentősen csillapodott, így nem is tartott annyira a levegő, bár az elsodródás ellen így is küzdenem kellett. A lábgyorsítót nem is használtam, pedig most nem felejtettem el bekötni sem. Az első repülésről nem készült film, mert ugyan be volt kapcsolva a kamera, de nem vettem észre, hogy fénykép állásban maradt, így a start előtt készítettem egy felvételt, a várva várt film helyett. A második repülésem lett megörökítve, de a kamera helyzete miatt csak 90 fokkal elfordítva látható és hátrafelé - viszont szó se róla, így igen érdekes látvány. Kíváncsi lennék, hogy youtube-on hogy mutatna?
 

komment

Címkék: blog kamera siklóernyő csörlés

Allergia

2011.09.14. 10:52 :: Sparhelt

Allergia, de nem a sertésbalett. A vasárnapi porban szörfölésem után, egy csomó allergiás bőrsérülés maradt rajtam, pár horzsoláson túl. Utóbbiak gyógyulni látszanak, az allergiáim viszont kevésbé. Igazából nem baj, mert ha nem magára a repülésre vagyok érzékeny hanem a porban csúszásra, akkor utóbbiról könnyen le tudok mondani, hisz amúgy sem tettem teljes szívemből és lelkesedéssel. Azért igazán elmúlhatna már végre, mert meglehetősen zavaró!

komment

Címkék: blog allergia siklóernyő

Tanulságok

2011.09.13. 14:44 :: Sparhelt

Hétvégén volt repülés - mivel szerencsére a tervezett biciklis kirándulás elmaradt - igaz a szüret is. Azt hittem, hogy csupa pozitívumról számolhatok be ezzel kapcsolatban, hiszen elkészült a tokom, próbálhattam volna a kamerát és amúgy is annyira izgultam mintha első repülésem lenne vagy ahogy a szűzlány izgul az első komoly randija előtt. Az idő jó volt, a levegő meleg, az alapszél gyenge, de erős termikus befújások voltak, utóbbiak változó irányból. Kettőre mentem, így elsőnek én repültem. A felszállás sima volt, kerestem a termikeket, több gyenge emelés volt, aminek a magját nem sikerült megtalálni, így előbb utóbb a földre kényszerültem. A leszállás sokkal bonyolultabb volt, mint ahogy elsőre kinézett, vad emelések voltak közvetlen talajközelben, így a kinézett helyre nem is sikerült letennem magam. Másodjára végig süllyedésben voltam, így alig értem vissza a starthelyre. A nálam tapasztaltabbak szerint egy nagy termik leáramlási zónájában voltam, de a termiket nem volt magasságom megkeresni, így azért iparkodtam, hogy elég legyen a magasságom a visszaéréshez, illetve, hogy közben esetleg fogjak is valamit. A visszatérés nagyjából sikerült, emelés viszont megint csak az utolsó pár méteren volt, amit nem mertem megkockáztatni, így leszálltam. A harmadik kísérlet elvette a kedvem a továbbiaktól. Oldalas szélben indultam volna neki, de többször elbénáztam a dolgot, és összeomlott a kupolám. Állandó hibám - mikor tolom előre az 'A' hevedereket és valamelyik oldalt meg kellene fékezni, akkor kiejtem a kezemből a hevedert, pedig még tolnom kéne, így nem jön fel az ernyő rendesen és vége a világnak. Legutoljára hanyattstarttal próbálkoztam, de ott meg az a bajom, hogy szépen feljön a kupola a fejem felé, de a fordulás idejére megállok és közben lelazulnak a zsinórok és összedől az egész, pedig fordulás közben is hátrálni kellene. (Persze az elméletet tudom, de gyakorlatban nem megy.) Ebből az alkalomból sikerült végül nagyot taknyolni, így tele vagyok horzsolásokkal és allergiás gyulladással, így aznapra feladtam a dolgot. További tanulsága az esetnek, hogy mivel annyira izgultam, nem tudtam enni sem, így gyakorlatilag egy üveg szódavízen kívül mást nem faltam aznap, így már halálosan fáradt is voltam. Amikor elborultam és rámesett az ernyő, kedvem lett volna ott lepihenni egy kicsit, csak a többiek azt hihették volna, hogy meghaltam, így letettem róla. Külön üröm az ürömben, hogy a készített felvételek sem ütik meg a mértéket, hogy kitehessem ezeket, úgyhogy még azzal is játszanom kell odahaza..
 

komment

Címkék: blog siklóernyő csörlés

Repülni jó!

2011.09.07. 10:02 :: Sparhelt

Repülni jó, csak éppen alkalmam nincsen arra, hogy gyakoroljam. Az elmúlt hétvégén megint csak az irigykedésre futotta, mert míg a telken illetve egy családi eseményen dolgoztam, a többiek Gödöllőn repülhettek. Állítólag olyan időben, hogy le sem akartak jönni, úgy kellett felmenni és lehozni őket - szinte. Persze mindig kimaradok a jóból. A feleség gondoskodik arról, hogy ne legyen egy szabad hétvégém sem, így a következő is be van osztva előre. Ha nem lesz szüret, biciklivel megkerülnénk a Fertő-tavat. Persze az is jó program, de nem olyankor, amikor már elvonási tüneteim vannak! Így most csak abban reménykedhetek, hogy lesz szüret és akkor talán egy nap jut repülésre is..
 

komment

Címkék: blog család siklóernyő

Kameratok

2011.08.30. 14:27 :: Sparhelt

A szükség nem csak törvényt bont, de  új megoldásokat is szülhet. A kamerám nem pont sisakkamera, így a rögzítését kénytelen vagyok egyedi módon megoldani. Mivel láttam  a tecsőn videót arról, hogy motoros is rátette a sisakjára tépőzárral, így gondoltam én is ezt az utat próbálom követni. Próbáltam a helyi varrónővel egy tokot készíttetni, de elhajtott - állítólag képtelen ilyet megvarrni (Kérdés, hogy akkor mit kezdene egy nadrág felhajtásával?)  így kénytelen voltam ezt házilag kiviteleztetni a nejjel. Készült egy prototípus ami biztató, igaz közben rá kellett jönnöm, hogy elvi hibás lett - ha a biztonsági rögzítést is meg szeretném csinálni, akkor nem nyílhat a tetején, ha az erre szolgáló fül a készülék alján van. Remélem, hogy minél előbb sikerül egy másikat csinálni (vagy ezt átalakítani) és akkor már csak alkalom kell ahhoz, hogy a levegőben is bemutatkozhasson a kamerám..

komment

Címkék: blog toshiba kamera siklóernyő

Csúszdapark

2011.08.29. 09:34 :: Sparhelt

A hétvégén csúszdaparkban voltam. A gyerek születésnapja miatt az egyetlen repülésre alkalmas napot inkább vele töltöttem - egyszer fordul elő az, hogy tizenhárom éves lett és mivel ez a nap pont egybeesett a vasárnappal, így ez most az ő napja lett, bármennyire is vágytam volna máshová. Repülni még sokat lehet (remélem!) de a gyerekek felnőnek és itthagynak bennünket, úgyhogy ezek az élmények pótolhatatlanok. A csúszdapark eléggé durva dolgokat tartogat a nép számára. A gyerek persze élvezte a dolgot, de engem a sikítófrász kerülgetett. Ugyan felmentem a kölökkel együtt a legvadabb csúszdáig, de aztán a lépcsőn jöttem inkább le, mert nem vitt rá a lélek, hogy elinduljak a teljesen sötét csövön át a szabadulás felé. Nekem ez már túl extrém, maradnék inkább a békés repülésnél. Ott legalább lehet egy olyan érzésem, hogy valami beleszólásom azért mégiscsak van az események irányításába, ha kezemben vannak a fékek..

komment

Címkék: blog gyerek siklóernyő

Megint nem

2011.08.23. 13:56 :: Sparhelt

Úgy néz ki, megint nem fogok repülni a hétvégén! Reméltem, hogy megismétlődik a kunmadarasi csörlőstábor, amikor is lehetőség lett volna nagyobb magasságban próbálgatni B elemeket, esetleg termikelni egy kicsit, de ez több okból el fog maradni. Részben a hétvége most a családé, illetve céges elfoglaltságom is akadni fog. Egyik sem lemondható egy kis szárnyalás kedvéért. Titokban reménykedtem, hogy meghirdetik esetleg csütörtök -  péntekre is, de Peti nem ér rá mert neki is dolgoznia kell. A hivatalos jogosítás szerint minket növendékeket csak ő húzhatna, így ha nem jön, akkor mi is hiába megyünk. Kár, mert szerettem volna tekeregni kicsit a levegőégben, de az új sátrat is felavattam volna.

komment

Címkék: blog siklóernyő csörlés

Ellentmondásos nap

2011.08.16. 14:18 :: Sparhelt

Vasárnap, a család összekötve a kellemest a hasznossal, az én repülési igényemet egy ismerősökkel lebonyolított piknikkel kombinálva a repülőtéren töltötte a napot. A szervezés bonyolult volt, de megérte, hiszen dél körül már ott voltunk a felszállás kapujában. Sajnos voltak negatívumok is - legalábbis olyan dolgok, amiket én annak éltem meg. Például sosem látott tömeg fogadott. Mindenki repülni vagy reptetni akart. Családtagok, gyerekek ismerősök és boldog ősök tömege várta a lehetőséget. A kölkömnek is megígértem, hogy repülhet, de a végén nem győztük kivárni a dolgot, így ez a pont a következő alkalomra tolódott el. Sikerült azért mindezek ellenére négyszer felszállnom. Emelés nem volt, jobbára csak tartós süllyedés, a marha nagytól a kicsiig, de kizárólag csak lefelé tartó légáramlatot sikerült találni. Bemutattam egy 'tökéletes' hátszeles leszállást is, az ernyő pofával előre vonszolt több métert a porban, mindenem tiszta mocsok lett, a homok bement a varió üvege mögé is, így szét kell szednem ahhoz, hogy ki tudjam pucolni. A legutolsó startot sikerült elrontani kétszer is, másodjára nem toltam előre az egy A hevedert, úgyhogy az ernyő bámulatos gyorsasággal csapódott át. Viszont felszállás után végre voltak szolid emelések is, úgyhogy termikelgethettem egy kicsit. Hazatérve vettem észre, hogy amúgy betyárosan le vagyok égve, a bőröm mint egy főtt rák és húzódik mindenfelé. Azzal együtt megérte - bár elhatároztam, hogy ezentúl csak szembeszélben fogok leszállni..

komment

Címkék: blog család siklóernyő csörlés

Családi gond

2011.08.11. 11:32 :: Sparhelt

Szeretek repülni. Ezt az első olyan dolognak érzem, amit folytatni szeretnék addig, amíg lehetséges. Sajnos ezzel csak én vagyok így, a nej ezt határozottan ellenzi. Annak idején még az ejtőernyőzést is nehezen vette, de a siklóernyőhöz hat év kemény munkája kellett, hogy jelentkezhessek egy tanfolyamra. Azóta van saját felszerelésem és szeretnék elmozdulni PPG irányba, de teljes és merev elutasítást kapok csak a részéről. Nem akarja, hogy bármilyen kapcsolatom legyen a repüléssel - szerinte, mivel ezt csak én élvezem, nem igazán családi program. A szabadidőt - ha akad, csak együtt töltve képzeli el - nem tudom ezt más hogy tudja otthon elfogadtatni, mert nem mindenki párja repül, bőven vannak  földhözragadt asszonyok is a klubban. Nem tudom, hogy mi lesz ezek után - én a repülést biztosan nem fogom abbahagyni, sőt motorozni is szeretnék. Ha másképp nem megy, majd legfeljebb különköltözünk.

komment

Címkék: blog család siklóernyő

(Kun)Madár vagy karalábé?

2011.08.08. 10:27 :: Sparhelt

A klubom az elmúlt hétvégére csörlőstábort hirdetett Kunmadarasra. A klub bérel ott egy gurulóutat a katonai reptéren csörlőzés céljára és most kedvezményes áron adták a lehetőséget a repülésre. Fentem rá a fogam, hisz itt a magassági korlátozások nem olyan szigorúak mint Gödöllőn, és lehetőségem lett volna az elkezdett, illetve a hátralévő B elemek próbálgatására, mert 500-700m leoldási magasságot ígértek, ráadásul nem elhanyagolható módon termikelési lehetőség is lett volna - szóval hab a tortán. Persze pénteken nem mehettem, mert a kollégám van szabin - akivel nem engednek el együtt minket. Szombat a munka napja volt - amikor is szinte teljes szélcsend volt a telken. Vasárnap, indulás előtt azért biztonság kedvéért felhívtam a lentlevőket. Kiderült, hogy már hazafelé tartanak - nagy volt ott a szél - a felszínen és magasan is, úgyhogy pakoltak és jöttek. Nekem meg dugába dőlt repülőálmaim helyett maradt az otthoni karalábészüret.
 

komment

Címkék: blog siklóernyő csörlés

Keddi csörlés

2011.08.03. 11:34 :: Sparhelt

Kicsit borulátó voltam eddig a repülési előrehaladásommal. Úgy tűnt, hogy nemigen jutok alkalomhoz, hogy a szárnypróbálgatást gyakorolhassam - ebben persze az időjárás keze is benne van - így érthető volt az örömöm amikor megtudtam, hogy csörlést hirdettek a tegnapi napra. Alapvetően tandem üzemnap volt, de mire kiértem a pályára, már csak ketten voltunk, akik repülni akartak. Sanyi szépen nullázgatott a starthelynél, nagy emelése nem volt, de jól tartott a levegő. Utána én próbáltam meg ugyanazt, de nekem már ennyi sem mutatkozott, tartósan, átlag -1.5-ös varióm volt, így egy percig sem volt kétséges az, hogy le fogok jönni és nem ragadok odafenn. Jó magasra húztak a kedvező szélviszonyok mellett, így leoldás után többször egyből B-stallal kezdtem, közvetlenül a jobbforduló előtt. Több B elemet sikerült gyakorolnom, végre elkezdtem a féloldalas csukódást és a merülőspirált is húzgálni. Utóbbit az ernyőm meglehetősen kerüli, mert elég nehéz belevinni, de ha egyszer benn van, akkor meglehetősen félelmetes élmény végigélni, bár a gondolattól sokkal jobban meg voltam ijedve, mint most amikor tudom, hogy milyen és mi fog történni. De akkor is nagyon furcsa és majrés dolog, főleg, hogy az is az eszembe jutott, hogy nem fogok tudni kijönni belőle és így fogok lepörögni a földig. De szerencsére a fék visszaengedésével szépen kivezeti magát az ernyő - itt elkövettem azt a hibát, hogy gyorsan engedtem vissza a féket és érzés szerint majdnem beleestem a saját kupolámba - de a gyakorlás a tudás anyukája.
 

komment

Címkék: blog siklóernyő csörlés

Új kamera

2011.07.15. 14:26 :: Sparhelt

Megjött az új kamerám. Most vár rám némi kézimunka, hogy valamely módon fel tudjam erősíteni a szerkezetet a sisakomra úgy, hogy a kamera pont azt lássa amit én. Nagy bánatom volt ez az előző műszerrel, hogy bár jól elvolt a sisakomon, mégsem volt tökéletes mert nem tudtam vele igazán célozni. Most jön az, hogy varrok neki egy tokot és próbálgatni kezdem odahaza a házban. Ha már minden jó, megyek vele repülni is, ott dől majd el igazán, hogyan is muzsikál..

komment

Címkék: blog kamera siklóernyő

Új kamera ábránd

2011.07.01. 10:51 :: Sparhelt

Már megint egy ideje nem repülök, hála a mostanság tomboló monszunszerű időjárásnak. Azt mondják, hogy hidegfront után a második harmadik nap a legalkalmasabb a repkedésre, de az utóbbi időben vagy szélvihar van, vagy az eső ömlik, vagy a fene tudja mi, de negatívan befolyásolja a lehetőségeket. A kamerám elhalálozott, így új kamera beszerzésébe fogtam, mert tűrhetetlen az, hogy nem tudom visszanézni a bénázásaimat utólag. Azt elhatároztam már korábban, hogy az új eszközt a szemeim síkjába fogom szerelni, mert a sisak tetejére szerelt verzió a parallaxis hiba miatt korántsem azt látta amit én, hiába próbáltam beállítani. Most szakítani kívánok a gyárilag sisak vagy modellkamerákkal, mert vagy nagyon gagyik vagy nagyon drágák. Középutas megoldásnak egy kis kézikamerát választottam, a típusa Toshiba Camileo S20. Tapasztalatom nincs vele, de már más repülős videóját láttam, és meggyőzőbb volt, mint a jelenlegi megboldogult flycam-om, azzal az előnnyel, hogy van rajta kijelző, így vissza tudom már a repülőtéren is nézni azt, mi történt velem a levegőben. Vagy ha én nem, akkor a vizsgálatot végzők. :-)
 

komment

Címkék: blog toshiba kamera siklóernyő

Leghosszabb nap

2011.06.22. 11:02 :: Sparhelt

Úgy gondoltam, hogy emlékezetessé teszem magamnak a tegnapi leghosszabb napot egy repüléssel. Egyesületünk ezt a napot amúgy is a repülőtéren ünnepelte, bográcsozással, kintalvással és szórványos csörlős üzemnappal is. Bár utóbbi elég bizonytalanul alakult, mert erősebb és rossz irányú szél fújt, így amikor hazamentem a munkából, még nem volt biztos semmi sem. Az otthoni fűnyírás után indultam el, teljes harci díszben - egyszer végre nem hagytam odahaza semmit. A reptéren már jó sokan voltak - mintegy hatvan ember gyűlt össze, nagyjából ismerősök és családtagjaik. Besoroltam a várakozók közé, de csak közel napnyugtához került rám a sor. Elég sok tandem volt, így ők élveztek elsőbbséget a felszállásnál. Most kereshetnék mindenféle időjárásbeli kifogást arra, hogy egy f.sz voltam, de gyors egymásutánban bemutattam a boldog tömegnek két teljesen elrontott felszállási kísérletet, így aztán szégyenszemre leoldottam, meghagyva a játszadozást olyanoknak, akik értenek is hozzá. Tény, hogy emlékezetessé vált ez a nap is számomra - igaz, nem pont erre gondoltam még délután, de ez is egy emlék..

komment

Címkék: blog siklóernyő csörlés

Orvosi papír

2011.06.10. 13:06 :: Sparhelt

Megjött végre az igazolásom az orvosiról, úgyhogy egyelőre megint minden hivatalos papírral rendelkezem ami a jogszerű repüléshez szükséges. Persze ez addig tart, amíg a hatóság ki nem találja, hogy malária oltás is kell, vagy igazolni kell 3 elárvult rétisas fióka felnevelését, vagy ki tudja még mit? Amikor vizsgálaton voltam a lelkünkre madzagolták, hogy küldjük vissza a befizetést igazoló slejfnit, illetve annak a másolatát mert akkor lesz igazán gyors az ügyintézés. Visszaküldtem, így vártam rá majdnem egy hónapot - képzelem, hogy mi lett volna, ha nem küldöm vissza. Az igazolás amúgy egy szinte közönséges papírlap, megkockáztatnám, hogy odahaza is lehetne nyomtatni hasonlót, hiszen gyakorlati jelentősége nincs. Benne van, hogy műszeres repülést nem végezhetek - de az nincs, hogy tulajdonképp mit is tehetek vele (A teljesen egyértelmű, vulgáris utaláson kívül - ami persze mindenki eszébe szokott ilyenkor jutni.). Bár azt nem tudom, hogy miért nem repülhetek műszerrel, melyik paraméterem nem teszi ezt lehetővé, de majd legfeljebb megkérdezem valakitől..

komment

Címkék: blog orvosi siklóernyő

Kedd

2011.06.03. 11:46 :: Sparhelt

Sikerült még a héten egyet repülnöm - hurrá! Kedden délutáni csörlőzés volt meghirdetve, ami a zivataros időjárás miatt későbbre lett eltolva. Sikerült kiérni még a megfelelő időpontban, de egy éppen lecsengő zivatar kifutószele teljesen összekuszálta a szélviszonyokat. Aktív és tanácstalan várakozás után átvonultunk a pálya boldogabbik végébe, ahol a buló ernyedten lefittyedt állapotban tartózkodott. Utóbb kiderült, hogy ez csak álca volt. Az első startomat sikerült elrontanom, mert bár szélzsákilag nem volt szél, mégis a kupolám lebillent balra, pedig próbáltam korrigálni, de nem volt elegendő. Először azt hittem én bénázok csak, de másnál is fennállt ez az anomália, így boldogan kenhettem át az egészet az időjárásra. Másodjára rendesen felhúztak, jó magasan oldottam le a bigyópálya felett. A lelkem megnyugtatása miatt húztam egy b-stallt, illetve megnéztem, hogy megy-e még a fülcsukás. Ment. Egyelőre kapacitálom magam a féloldalas csukások próbálásásra, de még nem vitt rá eddig a lélek, ahogy a merülőspirálra sem. Oktatónk egy akkor javított ernyővel később leiskolázott mindenkit, a spirál kivételével az összes különleges repülési helyzetet bemutatta. Durva volt! Ilyenkor látom be, hogy amikor azt hiszem, hogy már megy valami - az csak a látszat..
 

komment

Címkék: blog siklóernyő csörlés

Az első igazi

2011.05.23. 10:44 :: Sparhelt

Azt hiszem már volt hasonló című írásom, de azt hiszem a legutóbbi repülésem mindenképpen megérdemli az első helyet még akkor is, ha ténylegesen már repültem hasonló körülmények között. A dolog úgy esett, hogy a hétvégére csörlősüzem került meghirdetésre. Megcéloztam a szombati napot és bár nem sikerült kezdésre odaérnem, még dél előtt ki tudtam menni. A légkör  eléggé instabil volt, erős feláramlással szép gomolyfelhők híztak körben mindenfelé. Az idei első csörlős felszállásom igazán jól sikerült! 270 méteren oldottam le, és rögtön a pálya végén termiket fogtam. Akkora volt mint egy ház, tehát még én sem tudtam eltéveszteni, sokáig sikerült is benne maradni, a varióm állandó emelést jelzett. Sajnos a TMA miatt nem emelkedhettem tovább, ezért B stallal ereszkedtem kb 100 métert, majd kezdtem újra a körözést. Gyakorlatilag szinte bármennyi időt el lehetett volna ott tölteni, de inkább átmentem a pálya eleje felé, ahol újra sikerült termiket fogni, így ott is sikerült kb 100 méter magasságot összegyűjteni még a leszállás előtt. A második felszállásom egy egyszerű iskolakör volt, nem találtam meg az annyira várt emelést, ugyanígy a negyedik esetben sem, akkor a leoldási magasság volt annyira alacsony, hogy nem értem vissza a starthelyre. Volt egy bátortalan próbálkozásom a pálya közepén, de kis emelés volt, a 'rengeteg' tapasztalatomhoz semmiképp nem illett, ráadásul a modellezőkkel is kölcsönösen zavartuk egymást, így inkább gyalogoltam. A harmadik repülésem szintén jó nagyra sikeredett, a közeledő felhőárnyék szélén sikerült erős emelést elkapni, és több mint fél órát tartott ez is a levegőben. Azután befelhősödött az idő, a környező gomolyok szépen túlfejlődtek és zivatarfelhőkké váltak és a termiktevékenység is leállt, így én is inkább mentem. Volt aki a célraszállást gyakorolta - egész szép sikerrel, volt aki gyakorlásból tekert ki és repült szép nagyot. Az oktatóm (Igazából nem tudom milyen szavakkal illethetem őt anélkül hogy meg kellene neveznem -  oktató, mentor, vagy orákulum?)  meg is jegyezte, hogy nagy 'pofátlanság' célraszállást fizetni majd abból termikelni. :-) Szerencsére szombaton olyan idő volt, hogy még ezt is meg lehetett tenni. Ahogy az egyik klubtársam találóan megjegyezte, olyan idő volt, hogy lejönni volt nehéz, nem pedig fenn maradni..
 

komment

Címkék: blog siklóernyő csörlés

Repülőorvosi vizsgálat - kész!

2011.05.20. 13:46 :: Sparhelt

Ma volt a napja, hogy repülőorvosi vizsgálatra mentem el. A szövetség régóta vitatkozik a légügyi hatósággal azon, hogy kell-e, illetve ha kell, milyen fokozatú vizsgálat szükségeltetik a repülési tevékenységhez. A hatóság szerint szigorú, a szövetség szerint semmilyen. Mára eszkalálódott annyira a probléma, hogy a klubunk vezetése azt javasolta, hogy a békesség kedvéért menjünk el. Így jelentkeztem és elmentem magam is. Visszagondolva még a régi - akkor mint kezdő ejtőernyős - szép időkre a sportkorházban tett látogatásaimra, minek utána lebombázni, felszántani és sóval behinteni kívántam volna a kérdéses kórházat, úgy döntöttem, hogy oda biztosan nem. Akkor még választani nem lehetett, most már igen, viszont cserébe mindenhol fizetni kell érte - nem is keveset, pedig a vizsgálat nagyjából annyi, mint amit egy tisztességes háziorvos a betegén megelőző jelleggel el tud végezni.  Fél nyolcra érkeztem a Merényi kórházba, kicsit izgultam és majdnem összekávéztam magam - lévén éhgyomorra kellett menni és nagyon hiányzott a reggeli fekete. Az adatok rögzítése után  előbb a folyosóm, majd a könyvtárban várakoztunk. Jött a főorvos, aki nagyon kedélyesen  anekdotázott, megnyugtatott mindenkit és bemutatta az intézményt és egy kicsit magát is. Az intézetnek van honlapja, de még facebook csoportja is - ami nem kevéssé lepett meg. Vegyes társaság gyűlt össze. Voltak öreg pilóták, utasszállítós, vitorlázórepülős tapasztalattal, volt egy ejtőernyős srác, voltak leendő légiirányítók és jómagam egyedül képviseltem a siklóernyős szakágat. Mindenki tudott a másiknak újat mondani, érdekes volt mindaz amit a légiirányítók meséltek - nem tudom mi visz rá valakit arra, hogy ezt a szakmát válassza, főleg úgy, hogy az egyikük ráadásul még - nehezen elhanyagolható módon egy csinos fiatal lány volt. Jót beszélgettünk mindenféléről, földi, légi közlekedésről, politikáról, mindenféléről.  Időnként vizsgálatra hívtak, de az gyors volt és szakszerű. Megmérték a vérnyomásunk és a pulzusunk, megnézték a látásunk, csináltak ekg-t és megnyomkodták a májunkat és hasunkat. Vettek egy kis vért is és ott kellett hagyni egy kis pisit is későbbi ellenőrzésre is. Végül fél tizenkettőkor a főorvos mindenkit egyenként behívott magához és közölte vele az eredményt. Megkérdezte, hogy elégedett vagyok-e a vizsgálattal és kérte, hogy ha igen, ajánljam másoknak is. Azt hiszem ez az, amit jó szívvel, mindenkinek én is megtehetek. Bárcsak mindenhol ilyen lehetne az orvosi ellátás. Még fizetni is hajlandó lennék érte..

komment

Címkék: blog orvosi siklóernyő

süti beállítások módosítása