Ha csütörtök, akkor csörlés! Egészséges hozzáállás, bárcsak minden hétre jutna egy ilyen alkalom - kiegyeznék vele. Aznap jött az értesítés, hogy Gödöllőn repülési lehetőség lesz. Reggel még azt hittem, hogy munka után hazamegyek locsolni, de délelőtt már tudtam, hogy inkább, ha lehet, repülnék. Így eljöttem egy kicsit előbb és odahaza végre sikerült úgy összepakolni a dolgaim, hogy ne hagyjak otthon semmit. A reptéren mérsékelt érdeklődés mellett gyülekeztünk. A szél is mérsékelt volt, a kifutó végén lévő buló majdnem vízszintesen állt. Nehezen akaródzott elindulni, a többiek még kezdőbbek voltak, úgyhogy rám hárult a próbarepülés felelőssége. Középről húztak egy félpályányit és kb 170 méteren oldhattam le. Pontos számot nem tudok mondani, mert a nagy eszemmel a variót nem kapcsoltam be, így csak a leoldás után nyílott erre lehetőségem. A magassági szél nem volt olyan erős mint az elmúlt alkalommal, így széllel szemben volt vízszintes sebességem, nem álltam egyhelyben. Viszont cserébe nem is tartott, stabil 1-1,6-os süllyedés volt végig. Középre szálltam vissza - rögtön meg is kaptam, hogy miért nem mentem el a pálya végére, mert onnan egyből fel tudtak volna húzni. Bevillant, hogy állok a pálya végén harci díszben, majd gyalogolhatok vissza szégyenszemre ernyőstül egy fél kifutónyit. Igyekszem inkább biztonságit játszani, így végül a csörlősautó vitt el a starthelyre. Aztán sikerült egy szép magasat húzniuk, épp a plafonig. Gondoltam, hogy idő lenne a B gyakorlatok húzgálására, de végül inkább csak repültem egy kicsit, nyugisan. A kamera nálam volt, de ahogy múltkor az eget, most a talajt sikerült filmezni. Egyszer csak sikerül majd ez is..
