Sikerült még a héten egyet repülnöm - hurrá! Kedden délutáni csörlőzés volt meghirdetve, ami a zivataros időjárás miatt későbbre lett eltolva. Sikerült kiérni még a megfelelő időpontban, de egy éppen lecsengő zivatar kifutószele teljesen összekuszálta a szélviszonyokat. Aktív és tanácstalan várakozás után átvonultunk a pálya boldogabbik végébe, ahol a buló ernyedten lefittyedt állapotban tartózkodott. Utóbb kiderült, hogy ez csak álca volt. Az első startomat sikerült elrontanom, mert bár szélzsákilag nem volt szél, mégis a kupolám lebillent balra, pedig próbáltam korrigálni, de nem volt elegendő. Először azt hittem én bénázok csak, de másnál is fennállt ez az anomália, így boldogan kenhettem át az egészet az időjárásra. Másodjára rendesen felhúztak, jó magasan oldottam le a bigyópálya felett. A lelkem megnyugtatása miatt húztam egy b-stallt, illetve megnéztem, hogy megy-e még a fülcsukás. Ment. Egyelőre kapacitálom magam a féloldalas csukások próbálásásra, de még nem vitt rá eddig a lélek, ahogy a merülőspirálra sem. Oktatónk egy akkor javított ernyővel később leiskolázott mindenkit, a spirál kivételével az összes különleges repülési helyzetet bemutatta. Durva volt! Ilyenkor látom be, hogy amikor azt hiszem, hogy már megy valami - az csak a látszat..
