Az első repülési alkalmat sikerült idén is elszalasztani. Sőt, ahogy nézem a másodikat és talán a harmadikat is el fogom, noha az asztalomon halomban állnak és kajánul vigyorognak rám a tucatjával gondos előrelátással megvásárolt csörlési jegyek. Már annyira hiányzott valami akció, hogy kedden kimentem egy közeli mezőre kupolázni. Igazából nem szabadott volna így dönteni, mert kissé erős volt a szél és lógott a lába az esőnek, zivatar közelgett, de gondoltam még kiérek. Így is lett, kiterítettem, húztam vagy kettőt, ami után a szél kezelhetetlenül beerősödött, lábon vízisieltem a mezőn egy kicsit, majd olyan szépen összegubancolódott az ernyő, hogy meg sem próbáltam rendben összeszedni, ráadásul az eső is rákezdte, úgyhogy a hajtogatást a nappaliban fejeztem be odahaza, de a zsinórzatot ott nem tudtam rendesen kirendezni. Ráadásul még a macskát is megsértettem, mert kihívást talált az ernyőben én meg a békesség kedvéért inkább kidobtam őkelmét..
